Sírkerti séták

Thália bűvöletében

„A színház nem földi színtér. A színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz.”

(Polgár Ernő)

Halhatatlan művészet – Szobrászok és szobrok

A sírkertben bolyongva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy különleges szoborparkban sétálnánk, ahol neves szobrászaink alkotásaival találkozhatunk. Sőt, több képzőművészünk nyughelyét saját alkotása díszíti, mint a Pásztor János sírján álló, csillagok felé vágyódó női alak. A szobrok gyakran történeteket is mesélnek, sétánkon a kővé vált oroszlán, a hátrahagyott kalap-kabát és egy párka titkaira is fény derül.

A 301-es parcella titkai – Miről vallanak a sírok?

Darázsfészekbe nyúltak azok az igazságügyi szakértők, akik 1989 tavaszán a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában elkezdték az addig jeltelen sírba temetett áldozatok exhumálását. Ez az esemény azonban csak a végső fázisa volt egy hosszú és titkokkal teli nyomozásnak, melynek során lépésről-lépésre tárultak fel a 301-es parcella rejtélyei.

Kossuth Lajos temetése

Sétánkon a 125 évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajos temetésére Hermann Róbert történész vezetésével emlékezünk.

Kossuth Lajos (1802−1894) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott harc egyik legnagyobb alakja. A kiegyezést elutasította, 45 évig tartó száműzetésében is Magyarország függetlenségéért küzdött. Az agg Kossuth hosszú betegeskedés után 1894. március 20-án hunyt el. Ferenc József király nem bocsátott meg politikai ellenfelének: az állam helyett a fővárosnak kellett lebonyolítania a temetést.

Kossuth Lajost a Magyar Nemzeti Múzeum csarnokában ravatalozták fel. Április 1-jén rendezett temetésére az ország minden részéből érkeztek. A halottat százezres tömeg kísérte ideiglenes nyughelyére. Az emlékére emelendő mauzóleum gondolata már a politikus halálát követően felmerült. A főváros által meghirdetett pályázaton, nyilvános vita közepette, a Deák-mauzóleumot is jegyző Gerster Kálmán és Stróbl Alajos nyert.

A mauzóleumok és a Fiumei úti sírkert

A Fiumei úti sírkert a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű emlékhelye. A temető a 19. század végére köztemetőből igazi kultuszhellyé, művészek, tudósok, politikusok kegyhelyévé alakult. Általános bemutató sétánkon a legrégebbi síremlék-együttes, a falsírboltok mellett indulva fedezzük fel a sírkert történetét, felkeressük a legjelentősebb síremlékeket. Megtekintjük a modern magyar nemzet megteremtői, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyányi Lajos mauzóleumát, az államférfiak politikai pályája mellett emberi küzdelmeikkel is megismerkedünk.

A mauzóleumok és a Fiumei úti sírkert

A Fiumei úti sírkert a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű emlékhelye. A temető a 19. század végére köztemetőből igazi kultuszhellyé, művészek, tudósok, politikusok kegyhelyévé alakult. Általános bemutató sétánkon a legrégebbi síremlék-együttes, a falsírboltok mellett indulva fedezzük fel a sírkert történetét, felkeressük a legjelentősebb síremlékeket. Megtekintjük a modern magyar nemzet megteremtői, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyányi Lajos mauzóleumát, az államférfiak politikai pályája mellett emberi küzdelmeikkel is megismerkedünk.

"Ami bennem lélek…" – Irodalmi séta

A temetőkertben nemcsak a csend lírai: a lombos fákkal szegélyezett utakon sétálva a magyar irodalom nagyságait idézzük meg. Útközben kalandos életutakkal, szövevényes szerelmekkel, borospohár mellett elmondott történetekkel találkozunk. Kiderül, ki volt az első fröccsöző költőnk, mint ahogy az is, ki hódította meg verseivel a legtöbb női szívet.

A Nyugat

A temetőkertben nemcsak a csend lírai: a lombos fákkal szegélyezett utakon sétálva a magyar irodalom nagyságait idézzük meg. Útközben kalandos életutakkal, szövevényes szerelmekkel, borospohár mellett elmondott történetekkel találkozunk.

Passió

Húsvét ünnepéhez közeledve temetői sétánk során olyan síremlékeket keresünk fel, amelyeken  Krisztus szenvedéstörténetének egyes állomásai, a fájdalmas Szűzanya gyásza nyilvánul meg híres szobrászaink, mint például Telcs Ede, Beck Ö. Fülöp, Zala György művészi megfogalmazásában. 14 állomásunk egyike a temető kápolnája, amit ezúttal belülről is megismerhetünk.

A magyar festészet nagyjai

A Fiumei úti sírkert a magyar festészet ikonikus alakjainak nyughelye. A magyar festészet napja alkalmából mi is megemlékezünk róluk. Sétánk során megismerkedünk Munkácsy Krisztus trilógiájának történetével, megtudjuk azt is, melyik magyar festménynek volt a legmagasabb kikiáltási ára, és ki volt az orosz cári udvar festője.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető története

A Fiumei úti sírkert közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Salgótarjáni utcai zsidó temető mind az ott eltemetett személyiségeket, mind pedig a temetőben létrehozott építészeti alkotásokat tekintve egyedülálló jelentőségű. A sírkert a magyarországi zsidó emancipáció hű lenyomata, valamint hazánk társadalom- és gazdaságtörténetének gazdag történelemkönyve.

Passió

Húsvét ünnepéhez közeledve temetői sétánk során olyan síremlékeket keresünk fel, amelyeken  Krisztus szenvedéstörténetének egyes állomásai, a fájdalmas Szűzanya gyásza nyilvánul meg híres szobrászaink, mint például Telcs Ede, Beck Ö. Fülöp, Zala György művészi megfogalmazásában. 14 állomásunk egyike a temető kápolnája, amit ezúttal belülről is megismerhetünk.

Így szolgáltak ők

A 19. század utolsó harmadának politikai, társadalmi, közbiztonsági kihívásaira a rendőrség forrás- és létszámbővítéssel, új nyomozati módszerek bevezetésével és mindenekelőtt egy új szemlélettel reagált. Ennek képviselőiről, híres és hírhedt rendőrkapitányokról, jogászokról, vagy éppen az alföldi betyárvilágot felszámoló és a Fiumei úti sírkertben nyugvó személyekről szól a séta.

Akiket feledésre ítéltek – Általános bemutató séta

Sétánk során bemutatjuk a Rákoskeresztúri Új Köztemető 298-as 300-as és 301-es parcelláinak történeti hátterét, és néhány itt nyugvó mártír személyes sorsán keresztül áttekintést adunk az 1945 és 1959 közötti időszak Magyarországáról.

Művészparcella

A Művészparcella a temető egyik legkülönlegesebb része. A terület elnevezésével ellentétben nemcsak képzőművészek, színészek, írók és zenészek nyugszanak itt, hanem neves sportolók, politikusok, orvosok is. Elsétálunk Munkácsy Mihály, Radnóti Miklós és Jókainé Laborfalvi Róza síremlékéhez. Kiderül, ki vett részt a Titanic utasainak mentésében, és mi a közös Vörösmartyban és a zserbó-szeletben.

Hajrá, magyarok! Sportolók és sportvezetők a Fiumei Úti Sírkertben

Sétánk során ellátogatunk a magyar sporttörténelem ismert és kevésbé ismert alakjainak sírjaihoz. Megismerkedünk humoros, drámai, vagy éppen tragikus történeteikkel, és megemlékezünk sikereikről, amelyekkel dicsőséget szereztek önmaguknak és hazájuknak.

Anyák és leányaik

Május első hétvégéjén nem is hirdethetünk jobb programot, mint az anyák és leányaik kapcsolatát bemutató sétát. Érzelmekről szól: imádatról és/vagy gyűlöletről, egymás megértéséről vagy eltaszításáról. A családról, az életről, egy sírkertben.

Sír/kert – növények és szimbólumok a temetőben

A Fiumei úti sírkert sétányait száz éves fák szegélyezik, a történeti jelentőségű síremlékeket virágágyások díszítik. A sűrűn benőtt hátsó parcellák ezen belül is külön részt képeznek, gazdag növény- és állatviláguk erdők hangulatát idézik. Ebben a változatos zöldövezetben sétálva ismerkedünk meg a temető kertté alakításának történetével, megfejtjük a növények rejtett jelentéseit és megismerkedünk Arany János tölgyfáinak történetével is.

Gasztrohangulatok

Ki ne szeretné a zserbó szeletet, a mignont vagy a Stühmer csokoládét? Sétánk során felkeressük azoknak a családoknak a sírját, akiknek ezeket az édességeket köszönhetjük, de olyan vendéglőst is megismerünk, akinek cigánypecsenyéjéért a város másik feléből is képesek voltak elzarándokolni. A sok finomságot pedig egy jó Krúdy-fröccsel "öblítjük le".