Sírkerti séták

ÁLTALÁNOS BEMUTATÓ SÉTÁK

• Fiumei Úti Sírkert

• Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető

• Rákoskeresztúri Új Köztemető Nemzeti Gyászpark

TEMATIKUS SÉTÁK

I. A Fiumei Úti Sírkertben (volt Kerepesi úton):

1. Mauzóleumok

Az utókor monumentális sírhelyek állításával fejezte ki tiszteletét és háláját a modern magyar nemzet megteremtői előtt. Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleumai mind szépségükben, mind pompájukban méltó helyei az emlékezésnek. A gazdagon díszített falak között a kiemelkedő jelentőségű államférfiak politikai pályáját és emberi küzdelmeit is megismerhetjük.

2. „Ami bennem lélek…” – Irodalmi séta

A temetőkertben nemcsak a csend lírai: a lombos fákkal szegélyezett utakon sétálva a magyar irodalom nagyságait idézzük meg. Útközben kalandos életutakkal, szövevényes szerelmekkel, borospohár mellett elmondott történetekkel találkozunk. Kiderül, ki volt az első fröccsöző költőnk, mint ahogy az is, ki hódította meg verseivel a legtöbb női szívet.

3. Művészparcella

A Művészparcella a temető egyik legkülönlegesebb része. A terület elnevezésével ellentétben nemcsak képzőművészek, színészek, írók és zenészek nyugszanak itt, hanem neves sportolók, politikusok, orvosok is.  Elsétálunk Munkácsy Mihály, Radnóti Miklós és Jókainé Laborfalvi Róza síremlékéhez. Kiderül, ki vett részt a Titanic utasainak mentésében, és mi a közös Vörösmartyban és a zserbó-szeletben.

4. Halhatatlan művészet – Szobrászok és szobrok

A sírkertben bolyongva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy különleges szoborparkban sétálnánk, ahol neves szobrászaink alkotásaival találkozhatunk. Sőt, több képzőművészünk nyughelyét saját alkotása díszíti, mint a Pásztor János sírján álló, csillagok felé vágyódó női alak. A szobrok gyakran történeteket is mesélnek, sétánkon a kővé vált oroszlán, a hátrahagyott kalap-kabát és egy párka titkaira is fény derül.

5. Szecesszió

„Új időknek új dalaival” újfajta stílus jelent meg a múlt századfordulón Budapest épületein, tárgyain, lakóinak életmódjában, viszonyában élethez-halálhoz – és a temetőművészethez. Mai, az akkorihoz sokban hasonlító korunkban értően csodálhatjuk a szecesszió emlékeit a városképben és a Fiumei úti sírkertben, olyan nagy alkotókat megidézve, mint Lechner Ödön, Pártos Gyula, Hegedűs Ármin, Gerle Lajos, Ligeti Miklós, Kőrösfői-Kriesch Aladár és sok más, a társművészetekben is jeleskedő kortársuk.

6. A mozi bűvöletében

A mozgókép felfedezése egy teljesen új művészeti és szórakozási ágat teremtett, mely a közönséget és az előadóművészeket egyaránt ámulatba ejtette. A korszak ünnepelt színészgárdája a vásznon is megcsillogatta tehetségét. Sétánkon az ő nyughelyeiket keressük fel. Kihívásokban és fordulatokban gazdag életpályákon keresztül fedezzük fel a magyar filmtörténetet, többek között a Szőke Csodaként emlegetett Márkus Emília, vagy a legkedveltebb lakájt alakító Csortos Gyula történetével is megismerkedünk.

7. Haza és haladás – a reformkor

A séta az 1848-at megelőző két évtized nagy horderejű, vagy éppen hétköznapi pillanataiba enged betekintést. Miért Tasner Antalra hagyta a Naplóit Széchenyi István? Ki volt az a hölgy, akinek a személye összekapcsolta Petőfit, Károlyi Györgyöt, Széchenyit, Batthyány Lajost, Klapka Györgyöt és Károlyi Mihályt? Számos más kérdés kerül megválaszolásra a körülbelül 90 perces múltidézésen, ami a nagy eszméket hétköznapi valójukban mutatja meg.

8. 1848-49 titkai

Ebben a parcellában a szabadságharc egymást gyilkoló katonái találtak végső nyugalmat. Magyarokról és németekről, férfiakról és nőkről, Buda várát ostromló vagy azt védő, harctéren elesett, vagy éppen az éhezés elől öngyilkosságba menekülő, az aktuális hatalom által hősöknek, esetleg árulóknak tartott személyiségeiről szól a séta.

9. Deák Ferenc és nemzedéke

A deáki generáció tevékenysége az újkori magyar történelem egyik politikusi csúcsteljesítménye. A nemzedék tagjai személyükben testesítik meg a reformkor szellemiségét, 1848 forradalmát, a passzív ellenállást és a kiegyezés előkészítését, majd a törvény végrehajtását, így méltó reprezentánsai a század előremutató törekvéseinek.

10. Reformáció 500

„A megújulás lendülete” nemcsak a félévezredes protestantizmus idei emlékévének jelszava, hanem hitből fakadó jellemzője is nemzeti művelődésünk több nagy korszakának és szereplőjének. „Nyakas kálvinista” és Luther-rózsás evangélikus közösségépítők, szerelmes lelkészek, naponta idézett költők, bestseller-írók, színészek és tudósok, képzőművészek és honvédő katonák nyomában járjuk a Fiumei úti sírkert emlékeit.

11. Arany János 200

Ki nekünk a kétszáz éve született Arany János? A síremlékére napjainkban is hordott névtelen virágok, szalagok, a verseit megzenésítő rock-együttesek, a Wales-ben 2017-ben neki adományozott díszpolgári cím tanúsága szerint: szívünkben velünk élő, modern klasszikus. Kor- és eszmetársai, irodalmi örökösei sírjánál meg-megállva idézzük fel életútját és emlékét.

12. Budapest megalkotói

Bár nem mind díszpolgárok, a maguk módján mind díszére váltak Budapestnek: merész mérnökök, verekedő városatyák, ravasz kocsmárosok, művészlelkű kertészek, szemfüles fotográfusok, dolgos kézművesek, takarékos polgárok, költekező mágnások, életről-halálról sokat tudó papok, orvosok, újságírók. Tevékeny életük kerete és nagy műve: fővárosunk. Utolsó útjuk a Kerepesi útra vezetett.

13. Közjó és közgazdaság

A „haza és haladás” zászlaja alatt küzdő politikusok és katonák hírneve elhalványítja azokét, akik pedig gazdálkodóként, vállalkozóként, a tudománnyá nemesedő gazdaságtan művelőiként hasonlóan hatásosan szolgálták a közjó ügyét. Mégis: helytállásuknak köszönhető a korszerű magyar ipar- és bankrendszer, a modern statisztika, a közgazdászképzés megszervezése, az egész magyarországi kapitalizálódás sikere. Majd – amikor az kellett – hadigazdálkodás szervezése, jóvátétel fizetése, újjáépítés, végül fordulat és reform. Főhajtással és töprengve járunk sírjaiknál.

14. „A Párttal, a néppel …” – a szocializmus halottkultusza

A Kádár-korszak egyik kiemelt kultuszhelye volt a Fiumei úti temető, itt épült fel a Munkásmozgalmi Panteon. Sétánkon kiderül, miként kapcsolódott össze a jakobinus mozgalom és a szocializmus? Hogyan került József Attila a munkásmozgalom nagyjai közé? Sétánk során feltárulnak a Munkásmozgalmi Panteon zárt kapui és az is kiderül, hogy miért nem ide temették el Kádár Jánost? 

15. Rendhagyó órák felső tagozatos általános iskolai, valamint középiskolai tanulóknak.

II. A Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben

16. Lajta Béla és szellemi köre

A múlt századforduló nemzetközi hírnevet is szerzett magyar építésze egyebek közt a budapesti zsidó temetők műszaki felügyelőjeként dolgozott. A Salgótarjáni utcai sírkertben ő alkotta meg a mai temetőszerkezetet és mintegy tucatnyi – saját korában is, ma is modern – művészi síremléket. A nagy újító Lechner Ödön tanítványaként előbb a magyar és a zsidó-orientális ornamentikát ötvöző sajátos szecesszió jegyében működött, majd archaizáló kísérletek nyomán tovább lépett az art deco felé. Rövid életében máig ható elméleti és gyakorlati örökséget teremtett. Ezzel ismerkedhetünk a temetőben.

17. Családok, rokonok, teljesítmények

Az európai és a magyarországi zsidó emancipációnak, és különösen az Osztrák-Magyar Monarchia társadalom- és gazdaságtörténetének gazdag „olvasókönyve” a Salgótarjáni utcai sírkert. Több évtizedes elhanyagoltságából most a Nemzeti Örökség Intézetének törődésével fokozatosan kiemelkedve tárja elénk szívósan feltörekvő és egymással összefonódó nagy családok, valamint óriási vagyonok – közjót is szolgáló – gyarapításának, rokoni és nemzeti kötődéseiknek a történetét. 

III. A Rákoskeresztúri Új Köztemető Nemzeti Gyászparkban

A Látogatóközpontban speciális audiovizuális tananyag segítségével kihelyezett iskolai tanóra munkatársaink előadásában

RENDHAGYÓ TANÓRÁK

Történelem és irodalom órák általános és középiskolás diákok számára. 

Egyetemi és főiskolai szemináriumok számára lehetőséget kínálunk szemléltető órák szervezésére.