Növény és állatvilág

A FIUMEI ÚTI SÍRKERTBEN

logo

Budapest zöldfelületi rendszerének fontos eleme a nagy kiterjedésű sírkert, amely gazdag növény- és állatvilágának köszönhetően parkként is élményt nyújt a látogatóknak.

Növényállományának legértékesebb tagjai a koros fák, amelyek között 100 évnél idősebb példányok is előfordulnak. A fasorok, facsoportok fontos látványelemei a sírkertnek. Legnagyobb mértékben az akác és hárs, valamint a platán és juhar fajtái fordulnak elő. Az egykor sírok környezetébe ültetett örökzöld cserjék (tuják, ciprusok) mára sokhelyütt kisebb fa méretűre nőttek. A sírkert hátsó, növényzettel gazdagon benőtt parcellái fontos élőhelyül szolgálnak az állatvilág számára.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több mint 100 itt élő és 40 itt költő madárfajt figyelt meg. A sírkertet gyakran keresik fel hobbi- és természetfotósok, akik a ritka madárfajokat is megörökítik.

 

Kőoroszlán a Kossuth-mauzóleumon

 

Gazdag növény- és állatvilág

Európai mókus

(Sciurus vulgaris)

Egy mókus diót eszik egy síron.

Dolmányos varjú

(Corvus cornix)

Egy dolmányos varjú csipeget a sírok között.

A parkban található ostorfák és japánakácok kiadós termése főként a rigók és gerlefélék meghatározó téli elesége. A fenyőrigók csapatokban telelnek át a sírkert fáin, nagy seregekben vonulnak köztük. Az öreg platánok a tengelicek fő élőhelyei, de a nagyobb méretű csóka vagy macskabagoly faj is szívesen költ lombkoronájában.

A nyárfák tavaszi rügye a füzikefélék csemegéje. A harkályfélék által kivájt és elhagyott odúkat a cinege- és verébfélék használják költésre. A fehér akácok és a kislevelű-, illetve ezüsthársak illatos virágai csalogatják a rovarokat, amelyekből aztán madáreledel lesz.

A sűrű lombú juharfajok remek madárbúvóhelyek. Az alacsonyabb növésű örökzöldek nappali menedékhelyként szolgálnak az október és március között csoportokba verődő erdei fülesbaglyoknak. Az éjjel vadászó ragadozó madár rágcsálókkal, szűkösebb időkben kisebb madarakkal táplálkozik.

A rovarevő denevérek éjszakai életmódjukkal a sírkert látogatói számára láthatatlanok, nem úgy, mint a közönséges erdei vagy vörös mókusok, amelyek tobozok és makkok után kutatnak sebesen. A fák lombkoronájában fészket készítő mókus farkával egyensúlyozva akár a legvékonyabb ágakon is biztonsággal közlekedik. Az állat főként nappal aktív, s a hiedelemmel ellentétben nem alszik téli álmot.

A kisrágcsálók közül is számtalan faj él a sírkert aljnövényzetében. Az egerek különböző, ritkább fajai mellett megtalálhatók a pelék is. Éjjel tevékenykednek, téli álmot alszanak. A nappalt és a hideg időket kibélelt odúikban töltik.

Az avarszint állatai között felfedezhető még a keleti sün, amely éjszakai életmódja miatt csak ritkán látható nap közben. Dús aljnövényzetű fás részeken érzi jól magát. Tápláléka a rovarokon túl földigilisztákból és csigákból áll, de a sáskát, a földön fészkelő madárfiókát és a gyíkot sem veti meg.

Folyamatosan szűkülő természetes élőhelyük miatt újabban vadállatok is megjelennek a városok belsőbb területein, így a sírkert területére is több rókacsalád költözött. A vörös rókák főleg éjjel vadásznak, fő táplálékuk az egér és pocok, de a földön fészkelő madarakra is veszélyt jelentenek.