33. parcella

 

Ad Astra - A csillagokig, Pásztor János síremléke, bronz, 1920-as évek (33-1-1)

Szobrász: Pásztor János

A szobrászművész életművében figyelemreméltó helyet foglalnak el a rendkívüli finomsággal és érzékkel megformált, különleges szépségű női aktok. Ebben a műfajban máig őt tartják az egyik legnagyobb hazai mesternek. Akt szobrainak egyike látható a művész síremlékén is. Ezt az aktot a szobrász eredetileg a svábhegyi csillagvizsgáló számára készítette, amit aztán 1928-ban bronzba öntöttek és az intézet kertjében felállítottak. 62 centiméter magas bronz példányát a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye őrzi. 

A szobor egy karjait az égbolt felé tartó, földgömbön álló női alakot ábrázol, aki arcát felfelé emeli, tekintetével az ég felé néz. Ez az alkotás párhuzamba hozható a Szférák felé című aktszoborral, de míg az utóbbi alkotásnál az alak karját teste mellé zárja, a síremléken lévő az egek felé tárja, mintegy készen állva a világmindenséggel való egységesülésre. A téma mindkettőnél ugyanaz, a testet elhagyó lélek a földi lét kötöttségeitől megszabadulva elindul egy ismeretlen és titokzatos univerzum fele. Miképp a római költő, Vergilius Aeneisének sorait idézi meg ez a pillanat „macte  nova virtute puer: sic itur ad astra”, azaz „élj az új lehetőséggel gyermek, így jutsz fel a csillagokig”.

Az Ad Astra másodpéldányát a szobrászművész síremlékére, végakaratának megfelelően, 1965-ben állították fel. 

Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.)

Az alföldi parasztcsaládba született művész gyermekkori sárból megmintázott állatfigurái hamar megmutatták, hogy nem akármilyen formázó tehetséggel rendelkezik. A hallgatag, visszahúzódó kisfiút teljesen lekötötte a táj, a környezet, az élővilág tanulmányozása, és a látottak formába komponálása. 12 évesen iskolájának dekoratív plasztika tanára is felfigyelt rendkívüli készségére, ezért átadta neki a mintázás vezetését. Később tanulmányait a fővárosi Országos Magyar Iparművészeti Iskolában folytatta ifj. Mátrai Lajos tanítványaként. Itt készíthette el első köztéri alkotását, a szegedi Vásárhelyi emlékmű mellékalakjait. Rövid római kirándulása életre szóló hatással volt a művészre, majd állami ösztöndíjjal eljutott Párizsba is. Itt kötött életre szóló barátságot az alföldi iskola egyik nevezetes képviselőjével, Rudnay Gyula festőművésszel. Kapcsolatuk emlékét őrzi a festő margitszigeti márványba faragott portrészobra. Művészbarátjával visszatért Hódmezővásárhelyre, ahol szobrainak témáit a paraszti világ szereplői inspirálták. Az alföldi vidék hatása, a paraszti élet dolgos embereinek ábrázolása egy életen át jelen volt művészetében, ennek egyik legszebb példája a Nemzeti Galéria Gyűjteményében fellelhető Búcsúzkodás című faragványa, vagy Balatonfüred emblematikus karakterei, a mólót őrző halász és révész. Budapesten a Várkert Bazárban volt műhelye, sokat foglalkoztatott művész volt, a főváros jelentős szobrokat köszönhetett neki. Egyik ikonikus szobra az Országház előtt álló Rákóczi-szobor, a Kossuth tér egyetlen olyan alkotása, amely túlélve a változó idők viharait, eredetiben maradt meg. Különösen megragadóak nőket formáló szobrai, aktjai, amelyekkel számos helyen találkozunk. A Széchenyi Gyógyfürdő Vénusza és Fürdőző nője, a Szent Gellért Fürdő Primaverája, az MTA Csillagvizsgáló kertjének egekbe törekvő aktszobra vagy a Várban lévő Kazinczy-kút nőalakja, mind a szépség és lelki finomság harmóniájának tökéletes megfogalmazásai.

A Fiumei úti sírkertben is számos sírszoborra kapott megbízást Pásztor János. Elkészítette Lotz Károly festőművész, Gombaszögi Ella színésznő, Liber Endre várospolitikus, Balló Ede festőművész, a Barta és Delbecq család, valamint Tóth István szülész síremlékét. A művészparcellák egyikében eltemetett szobrászművész nyughelyén saját alkotása látható, a Sic itur ad astra címet viselő aktszobor.

Szférák felé, Gombaszögi Margit síremléke, ruskicai márvány, 1927 (33-1-51)

Szobrász: Pásztor János

A síremlékszobor egy fiatal nőt ábrázol, aki arcát az ég felé fordítva, lehunyt szemmel adja át egész lényét a végtelen és ismeretlen univerzumnak. A szobrász azt a pillanatot ragadta meg, amikor a súlyát és anyagát vesztett test szellemivé válik. 

Ennek a szobornak a közvetlen előzménye egy aktszobor volt, amelyet a Műcsarnok 1927-es tavaszi kiállításán a legjobb szobornak tartották. Ahogy a Pesti Hírlap beszámolójában olvasható: „Pásztor a női akt megmintázásában ma nálunk utolérhetetlen.” Ezt az aktszobrát szánta előtanulmánynak a legendás szépségű színésznő síremlékére készülő, lepelbe burkolt női alak megformázásához. A síremléken álló szobor beállítása, testtartása ugyanaz, a különbség csak annyi, hogy a nőalakot finoman körbefonja egy áttetsző drapéria. A síremlék felavatására 1927-ben került sor.

A 45 éves korában elhunyt Gombaszögi Margitot eredetileg az 54-es parcellában helyezték örök nyugalomra, 26 évvel később meghalt húgát, Ellát is mellétemették. A jelenlegi nyughelyükre történő áttemetésre Négy évvel később került sor. 

 


 

Ad Astra – To the Stars, tomb of János Pásztor, bronze, 1920s (33-1-1)

Sculptor: János Pásztor 

Extraordinarily beautiful female nudes sculpted with consummate elegance and sensitivity occupy an important place in the oeuvre of the sculptor. Indeed, he is still considered one of the greatest Hungarian masters of the genre. One of his nude statues can also be seen on the tomb of the artist. Originally, the sculptor made the work for the observatory at Svábhegy, which was cast in bronze and erected in the garden of the institute in 1928. The Hungarian National Gallery has a bronze replica 60 cm tall.  
The statue depicts a woman, standing on a globe with arms outstretched to the heavens. Her face is turned upwards, her gaze fixed on the stars. This work bears a resemblance to the nude Towards the Spheres, but whereas in the latter work the figure has her arms close to her body, the figure on the tomb stretches them out heavenward, as though ready to be at one with the cosmos. The theme is the same for both: the soul quitting the body, freed from the bonds of an earthly existence, setting off towards an unknown and mysterious universe. This moment evokes the lines in the epic Aeneid by Roman poet Virgil: ‘macte nova virtute puer: sic itur ad astra’, that is ‘Blessings on your fresh courage, boy, so it is man rises to the stars’.
A replica of Ad Astra was set up on the grave of the sculptor, in compliance with his final wishes, in 1965. 

János Pásztor (Gyoma, 29 January 1881 – Budapest, 7 January 1945)

The artist’s animal figures modelled out of mud in childhood by the boy born into a peasant family from the Hungarian Great Plain showed from the earliest age his remarkable sculptural talent. The taciturn young boy was totally enthralled in his studies of the landscape, the environment and nature and its shaping into sculptural form. At the age of 12, his teacher of decorative sculpting recognized his astonishing skills, which is why he asked him to lead the modelling classes. Later, he continued his studies at the National Hungarian School of Applied Art in the capital as a student of Lajos Mátrai Jnr. This is where he made his first public works, ancillary figures for the Vásárhely memorial in Szeged. A short study tour he took in Rome had a lifelong impact on his art; he also travelled to Paris on a state scholarship. Here, he developed a close friendship with the painter Gyula Rudnay, one of the famous representatives of the Great Plain school. The painter’s portrait statue carved in marble from Margaret Island recalls their friendship. He moved back to Hódmezővásárhely with his artist friend, where his statues were inspired by figures of the peasant world. The influence of the Great Plain, the depiction of hardworking peasants was apparent in his art throughout his life, one of the finest examples of which being his carving Leave-Taking in the collection of the Hungarian National Gallery, and the iconic characters of Balatonfüred, the fisherman and the ferryman at the entrance to the dock. His studio was in Castle Garden Bazaar, Budapest, he was hugely in demand as an artist and he produced many important statues in the capital. One such iconic work is the Rákóczi statue in front of the National Assembly, the only work in Kossuth Square to have weathered the vicissitudes of history in its original form. His particularly captivating female nudes and statues are to be found in many places. The Venus and Bathing Woman in Széchenyi Spa, the Primavera of Szent Gellért Spa, the nude reaching to the stars in the garden of the Observatory of the Hungarian Academy of Sciences and the female figure of the Kazinczy Fountain in the Castle are all perfect expressions of the harmony of beauty and spiritual delicacy. 

János Pásztor received numerous commissions for works in Fiumei Road Cemetery. He made tombs for the painter Károly Lotz, actress Ella Gombaszögi, local politician Endre Liber, painter Ede Balló, the Barta and Delbecq families, and obstetrician István Tóth. The nude statue Sic itur ad astra, the sculptor’s own work, marks the final resting place of János Pásztor who is buried in one of the artists’ plots. 

Towards the Spheres, tomb of Margit Gombaszögi, Rușchița marble, 1927 (33-1-51)

Sculptor: János Pásztor 

The sculpture depicts a young woman who, with face turned towards the heavens and with eyes closed, gives over her entire being to the infinite and unknown universe. The sculptor captured the moment when the body, freed of corporeal weight and substance, becomes spiritual.

The immediate precursor to this statue was a nude considered the best statue at the spring 1927 exhibition of Műcsarnok. As the daily Pesti Hírlap put it in an article: ‘In the modelling of the female nude, Pásztor is unrivalled in Hungary today.’ He used this nude statue as a preliminary study for a veiled female figure he was making for the tomb of the actress legendary for her beauty. The setting and pose of the statue on the tomb are the same, the difference being that the body of the female figure is delicately wound with a diaphanous robe. The tomb was inaugurated in 1927.

Originally, Margit Gombaszögi, who died aged 45, was laid to rest in plot 54, and her sister Ella, who died 26 years later, was interred alongside her. The reburial to their current place of rest happened four years later. 


Vissza a szoborpark listára
logo
Tudnivalók

A Fiumei úti sírkert mauzóleumai csak előzetes egyeztetéssel látogathatók, a Nemzeti Örökség Intézete munkatársa kíséretében.

 

A sírkertbe autóval történő behajtás az első két órában ingyenes. A sírkertben a KRESZ vonatkozó szabályainak megtartása mellett szabadon lehet kerékpárral közlekedni.

 

A temető területén fotó vagy vágókép csak előzetes bejelentést követően készíthető. A temetőben filmet forgatni csak előzetes írásbeli engedély és a NÖRI-vel kötött egyedi szerződés alapján lehet.

Nyitvatartás
JANUÁR, FEBRUÁR

7:30 - 17:00

MÁRCIUS

7:00 - 17:30

ÁPRILIS

7:00 - 19:00

MÁJUS, JÚNIUS, JÚLIUS

7:00 - 20:00

AUGUSZTUS

7:00 - 19:00

SZEPTEMBER

7:00 - 18:00

OKTÓBER

7:00 - 17:00

NOVEMBER, DECEMBER

7:30 - 17:00

Kapcsolat

Cím: 1086 Budapest,

Fiumei út 16-18.

 

Tel.:

+36 1 896-3889

+36 1 896-3891

+36 1 896-3902

+36 70 400-8632

 

E-mail
nori@nori.gov.hu

 

Sajtókapcsolatok
sajto@nori.gov.hu

Írjon nekünk
Az év honlapja