Szobrászok

Róna József

(Lovasberény, 1861.február 1 – Budapest, 1939.december 31)

Az elszegényedett gabonakereskedő családba született ifjú eleinte asztalos segédként dolgozott, majd Kecskeméten, ahol nővérénél lakott, inasnak állt Hentsch Ignác épületszobrász műhelyébe. Itt tanulta meg a szobrászati technikákat, az anyaggal való bánást, fába, kőbe, csontba való faragást és a mintázást. 18 évesen ösztöndíjjal Bécsbe került, ahol hat éven át képezte magát a szobrászkodás mesterségében. Először Edmund von Hellmer, majd Caspar von Zumbusch, a német akadémikus emlékműszobrászat jeles képviselőjének tanítványa volt, aki az ifjú tehetségét elismerve a legjobb kompozícióra kitűzött díjazást 1 éven keresztül minden hónapban Rónának ítélte meg. 1885-ben Szent Sebestyén szobrával  elnyerte a berlini Michael Beer Alapítvány egy évre szóló római tanulmányútját. Hazatérte után az ország egyik legelismertebb szobrászává vált. Számos épülethomlokzat díszítő elemeit alkotta meg, többek között a Vígszínház eredeti szobrait (1896), a Mai Manó Ház (1894) és a marosvásárhelyi Természettudományi Múzeum homlokzat szobrait (1893), az egykori zimonyi Ezredévi Emlékmű Hungária alakját (1896), a Magyar Nemzeti Bank „Kereskedelmet” és „Ipart” ábrázoló domborműveit és a bankot szimbolizáló szoborcsoportot (1904).  Köztéri emlékművei közül az aradi Szentháromság szoborkompozíciója (1901), a komáromi Klapka György (1896), a miskolci, szegedi és rozsnyói Kossuth Lajos, a gödöllői Erzsébet királyné és a budapesti Köröndön álló Zrínyi Miklós szobrai a legjelentősebbek. Főműve Savoyai Jenő lovas szobra, amelyet Zenta helyett végül a budai várban állítottak fel. (1896-97.)  A szobrászat minden műfajában otthon volt, készített portrékat, népies zsánerfigurákat, bibliai, mitológiai tárgyú műveket, síremlékeket. A Fiumei úti sírkertben 10 sírszobor kompozíció Róna József munkája, többek között Erkel Sándor, Révai Mór János, Klapka György, Telepy Károly síremlékét készített el a művész.

„Egy magyar művész élete” címmel megírt önéletrajza egyedülálló forrása a XX. század eleji Magyarország művész világának.

A művész sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található. ( 3C-11-19 )

József Róna