(Debrecen, 1881. jan. 10.- Budapest, 1958. júl. 20.)
A 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó művésze. Eredetileg orvosnak tanult a szülői elvárásnak eleget téve, de már ifjú kora óta a művészet világa volt az, ami egyre inkább kezdte foglalkoztatni. Rajzolni éppúgy kiválóan tudott, mint faragni, de végül a szobrászatot választotta fő hivatásának. A kőfaragás mesterségét Budapesten, Párizsban és Firenzében sajátította el. Az első világháborúban katonaorvosként szolgált, ez idő alatt katonasírokra hősi emlékműveket is készített. A háború után Budapestre költözött, haláláig a Százados úti Művésztelep lakója volt. Alkotásait mindig maga faragta, így szobrait kezének nyomai is eredetivé teszik.
Nagy csodálója volt az ókori művészeteknek, leginkább a görög, az egyiptomi, sumér és asszír plasztika volt hatással rá. Gyakran merítette témáit az antik mitológiák világából. Az ókori keleti művészetek egyszerűségét és monumentalitását tekintette esztétikai iránymutatónak, ennek hatása érződik művészetében is. Kőszobrainak monumentalitása, egyszerűsége, kőtömbszerűsége, az egy nézetre komponálás jellemzi leginkább. A hazai emlékműszobrászatban újat teremtett a ló és lovasa ábrázolásban, amelyet a „Kis lovas” szobra is jól példáz Debrecenben. Egyik fő műve ugyancsak Debrecenben látható, a Déry Múzeum előterében. A négy monumentális bronz akt a régészet, a tudomány, a művészet és a néprajz allegorikus alakjai. Ezt a munkáját az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjjal (Grand Prix) jutalmazták.
Termékeny művész volt, számos kisplasztikát, köztéri szobrot, épületszobrot alkotott. Megformázta a világjáró szabó, Jelky András alakját Bajának, Herman Ottó szobrát Miskolc városának.
Síremlékszobrászattal már fiatalon, Firenzében kezdett foglalkozni. Életművének jelentős részét teszik ki sírszobrai. Funerális alkotásai közül több is a Fiumei úti Sírkertben található, így Borvendég Ferenc egykori főpolgármester, Móricz Zsigmond író és Benke Tibor újságíró síremléke, Lyka Károly művészettörténész és feleségének nőalakos sírszobra, valamint Derkovits Gyula egykori sírkövét is Medgyessy Ferenc készítette, ám a festő maradványainak a Munkásmozgalmi Panteonba való áthelyezése után a követ a Magyar Nemzeti Galériába szállították.
A szobrászművész sírját saját alkotása, egy oszlopra támaszkodó álló női alak jelöli. A sírszobor másodpéldánya a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum udvarán található.
Ferenc Medgyessy (Debrecen, 10 January 1881 ̶ Budapest, 20 July 1958)
One of the leading artists of Hungarian sculpture of the 20th century. At the wishes of his parents, he originally trained as a doctor but the world of arts, which he had pursued from childhood, became increasingly important for him. He was as skilled in drawing as carving, but in the end he chose to pursue sculpting. He acquired the craft of stone carving in Budapest, Paris and Florence. During the First World War he served as an army surgeon and in this period he fashioned heroic memorials for the graves of fallen comrades. After the war he moved to Budapest and lived in the Artist Colony on Százados Road until his death. He always fashioned his own works so his statues bear his personal imprint.
He was in awe of the arts of Antiquity and influenced mainly by Greek, Egyptian, Sumerian and Assyrian statuettes. He frequently sourced subjects from ancient mythology. He looked on the simplicity and monumentality of ancient eastern art as his aesthetic compass and this impact is evident in his own creative approach. His stone statues are typically characterized by monumentality, simplicity, block massiveness and composition for a single viewing aspect. He created new aspects in domestic memorial sculpture in the depiction of the horse and rider, a good example of which being Young Rider in Debrecen. One of his principal works can similarly be seen in Debrecen, in the lobby of Déry Museum. The four monumental bronze nudes are allegorical depictions of Archaeology, Science, Art and Ethnography. The work was awarded a Grand Prix at the 1937 Paris World Exhibition.
He was a prolific artist making many statuettes, public statues and building statues. He modelled the sculpture of the globetrotting tailor András Jelky in Baja and the statue of Ottó Herman for Miskolc.
He started dealing with tomb sculpting in Florence when still young. His funerary statues represent a significant part of his oeuvre. Several of these works are to be found in Fiumei Road Cemetery: Ferenc Medgyessy made tombs for former mayor of the capital Ferenc Borvendég, writer Zsigmond Móricz and journalist Tibor Benke, the female figure for art historian Károly Lyka and his wife, as well as the former gravestone of Gyula Derkovits, although after the reburial of the mortal remains of the painter to the Pantheon of the Workers’ Movement the stone was sent to the Hungarian National Gallery.
The grave of the sculptor is his own design: a standing female figure resting her arm on a column. A copy of the statue is to be found in the courtyard of the Medgyessy Ferenc Memorial Museum in Debrecen.