Szobrászok

Dunaiszky Lőrinc

Dunaiszky Lőrinc  (Libetbánya 1784. július 15. – Pest 1833. február 5.)

A 19. század elején még egyáltalán nem volt Magyarországon szervezett művészeti képzés, magasabb szintű tudásra külföldi akadémiák látogatása során lehetett szert tenni. Dunaiszky Lőrinc az elsők közé tartozott, aki a bécsi akadémián tanult és az „akadémiai szobrász” megkülönböztető címet használta. A hazai szobrászat feléledésében nagy szerep jutott neki, korának legtöbbet foglalkoztatott szobrászává vált.

Asztalos édesapja iparos pályára küldte tanulni, így került Besztercebányára, ahol egy képfaragónál sajátította el a fafaragás első lépéseit. Húsz évesen beiratkozott a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol 5 éven át folytatott tanulmányokat, tanárai kitűnő tehetségnek tartották.  Ennek végeztével egyenesen Pestre települt, és saját műhelyt nyitott, ahol megrendelésre készített különféle, egyébként nagy sikert arató faragványokat.

A legtöbb megrendelését a sírkövek tették ki, de ezeken kívül számos oltár, szószék és faragott homlokzati elem is kikerült a munkái közül, amelyek az ország különböző pontjaira jutottak el. Az induló fiatal művész tehetségére a kor nagy építészei, Pollack Mihály, Hild József is felfigyeltek, épületeiknél gyakran munkával bízták meg, sőt más megrendelők figyelmébe is ajánlották. Az ifjú szobrász üzlete hamar felvirágzott, szinte mindenhonnan érkeztek mind egyházi, mind világi megrendelések.

Műveinek számát csak hozzávetőlegesen ismerjük, de több alkotása ma is megcsodálható. Ő készítette a békéscsabai evangélikus templom főoltárának faragott díszeit, a Krisztinavárosi templom kilenc szentjének hársfából faragott figuráját, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom homlokzati szobrát és a józsefvárosi Szent József templom névadójának kőalakját.

Dunaiszky alkotása a Ruszwurm cukrászda máig megmaradt fa berendezése, hozzá köthető a sokak által ismert Abigél című film címszereplő szobrának, a Korsós női alaknak elkészítése. Homlokzatdíszítő domborművei közül a Király utca 11.szám alatti Prandtner bérház reliefjei emlékeztetnek az egykori ötvösműhelyre. A neves építész, Pollack Mihály felkérésére elkészítette a Deák téri evangélikus templom szószékét és a vörösmárvány keresztelőmedencét. Sírkövei közül Tessedik Sámuel szarvasi síremléke, a bajai temető Lagner család síremléke és a Fiumei úti sírkert Szent Borbála szobra maradt fenn.

Az 1820-as években készült Ecce Homo kompozícióját a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Dunaiszky Lőrinc és családjának falsírboltja a Fiumei úti temetőben található.

Lőrinc Dunaiszky (Libetbánya, 15 July 1784 – Pest, 5 February 1833)

In the early 19th century there was absolutely no organized art training in Hungary. Artists were forced to attend academies abroad to gain a high level education in this field. Lőrinc Dunaiszky was among the first to study at the Vienna Academy and he regularly used the distinguishing title of ‘Academy sculptor’. He played a large part in the resurgence of sculpture in Hungary and he became one of the most sought-after artists of his age.

His carpenter father sent him to study a trade, thus he moved to Besztercebánya where he acquired the basic skills in wood carving alongside a carver. At the age of 20 he enrolled at the Vienna Academy of Fine Art where for five years he pursued studies and his teachers rated him as highly distinguished. On graduating he moved directly to Budapest where he set up his own studio, making a variety of highly successful sculptures for commission.

The majority of his orders were for gravestones but he also worked on numerous altars, pulpits and carved façade elements, which were installed in different parts of the country. Mihály Pollack and József Hild, the most renowned architects of the day, soon recognized the talent of this young beginner and they regularly gave him work for their buildings, indeed they recommended him to other clients. The business of the young sculptor soon began to flourish and orders started to come from all quarters, from the church and private commissions. 

We have only an approximate number of his works but several of them can still be enjoyed today. He made carved decorations for the high altar of the Evangelical church in Békéscsaba, the figures carved from lime wood of the nine saints of the Krisztinaváros church, the façade statue of the Terézváros St. Teresa of Avila parish church and the stone figure of the eponym of St. Joseph’s church in Józsefváros. 
Dunaiszky made the wood furnishings still used today in Ruszwurm confectionery and his name is associated with the statue of the Pitcher Carrying Woman that features in the popular film Abigél. The Prandtner apartment façade ornamenting reliefs at Király utca 11 recall the former smith’s workshop there. At the commission of famous architect Mihály Pollack, he made the pulpit and red marble christening fount in the Evangelical church on Deák Square. The tomb of Sámuel Tessedik in Szarvas, the tomb of the Lagner family in Baja and the Fiumei Road Cemetery St. Barbara statue still survive.
His composition Ecce Homo (1820) is preserved in the Hungarian National Gallery.

The wall tomb of Lőrinc Dunaiszky and his family is located in Fiumei Road Cemetery.