Bal árkádsor

Madonna, Schmidlechner Károly síremléke, márvány, 1910 (árkádsor, bal 16.)

Szobrász: Bory Jenő

A szobrászművészt a Szűz Mária-tisztelet egyik leghíresebb zarándokhelyének, a lourdes-i barlangnak a Mária szobra ihlette a síremlék elkészítésére. Bory Jenő alkotása, a kezeit imára kulcsoló Mária szemeit lehunyva, fejét lehajtva imádkozik, míg a lourdes-i szoboralak szemeit az ég felé emelve könyörög engesztelésért és bűnbánatért. A síremlék posztamensén álló fehér márványszobor félköríves záródású fekete háttere erőteljes kontrasztot képez, kiemelve a szobor kontúrját, ugyanakkor a franciaországi kegyhely barlangját is eszünkbe juttathatja.  

Bory márvány madonnáját a Műcsarnok 1911-es tavaszi tárlatának kiállításán is bemutatták. A Szűzanyát megjelenítő szobornak több példánya is ismert az országban. Ezek közül az egyik a muraszombati plébániatemplomban, a másik pedig a székesfehérvári Jézus Szíve templom szentély melletti falfülkéjében található.

Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.)

Bory Jenő egyszerre volt építész, szobrász és festő. Alkotói munkásságán belül határozottan a szobrászat volt a legjelentősebb és legmeghatározóbb, de életművét nem lehet csak az egyik vagy másik szemszögből szemlélni. Nevéhez több, mint hatszáz szobrászművészeti alkotás, több, mint háromszáz festmény és két épület kötődik. 
Bory Jenő hétgyermekes családban nőtt fel, és már középiskolás korában elhatározta, hogy szobrász lesz. Mivel a család anyagi nehézségekkel küzdött, Bory továbbtanulását szülővárosától kapott ösztöndíja tette lehetővé. Először a Magyar Királyi József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett építész diplomát, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol a Stróbl Alajos vezette szobrász mesteriskolát, valamint Székely Bertalan rajzóráit látogatta. Önéletrajzában írta, hogy az „építészet és a szobrászat egy test és egy lélek”, ez lényegében Bory művészi hitvallásának is tekinthető. 
Bandika című gyermeket ábrázoló első munkáját 1906-ban a Képzőművészeti Társulat kiállításán mutatták be. Még ebben az évben Németországban és Olaszországban járt tanulmányúton, ahol Carrarában a világhírű Paolo Triscornia műhelyében márványfaragást tanult. Ott szerzett tudásának hazai alkalmazását és átadását fontosnak tartotta, ugyanis korábban a magyar márványszobrokat mind külföldön faragták. 
Bory tervei alapján 1909-ben elkezdődött a székesfehérvári Jézus Szíve templom építése, pár évvel később pedig a szobrász nevét viselő Bory-vár építésébe fogott bele, ahol számos munkája megtekinthető. Tanított a Képzőművészeti Főiskolán és a Műegyetemen is, országszerte több köztéri alkotás kötődik a nevéhez. A síremlékszobrászatban is megmutatta tehetségét, ahol össze tudta kapcsolni építészeti és szobrászati felkészültségét.  Az első világháború utáni szakrális ábrázolásai jelentősek, ezek közé tartozik a Bitter Illés sírján felállított Szent Imre herceg-szobor a Fiumei úti sírkertben. 

 

Apáti Than Károly síremléke, márvány, 1910 (árkádsor, bal 9)

Szobrász: Istók János
Építész: Gerster Kálmán

A 20. század elejének síremlékművészetében a halál témáját felváltja az elhunyt portréjának ábrázolása, amely már az életet idézi meg, az egykor élt személyre emlékeztet. Az ekkor készült síremlékeken gyakran jelennek meg az elhunytat jellemző, az életművét reprezentáló tárgyak, jelképek, de az is előfordul, hogy az illetőt épp az élethivatását jellemző beállításban jelenítik meg. A neves kémikus és egyetemi tanár síremléke ez utóbbi típusok körébe tartozik. A mestert ülő helyzetben, mélyen elgondolkozva ábrázolja a művész, előtte két tanítványa áll, akik mély tisztelettel tekintenek rá. Egy korabeli leírás szerint az egyik fiatal alak Than Károly egyik fiának a képmása. A sírdombormű előzményének tekinthető Hans Kundrat bécsi anatómusprofesszor 1894-ben készült síremléke, amelyen az elhunyt tudóst egyik tanítványával ábrázolja a művész, Theodor Charlemont.

A síremlék aedicula-típusú, azaz pillérekkel keretelt timpanonnal lezárt fülke forma, amely az ókori szentélyeket idézi meg. A síremlék vakfülkéjében helyezkedik el a dombormű. A félköríves timpanon mozaik díszítményében a család címere látható. A síremléket 1910-ben Mindenszentek napján avatták fel.

A Lingel család síremléke, bronz dombormű, 1909 (árkádsor, bal 14)

Szobrász: Mátrai Lajos

A síremlék Lingel Klára, a bútorgyáralapító lánya halála után készült, akit elsőként temettek el az épp befejezés előtt álló árkádsorban megvásárolt családi kriptában. Az oszlopokkal keretelt fekete gránit síremlék monumentalitást sugároz. A középen elhelyezett dombormű szakrális jelenetet ábrázol, Mária Magdolna találkozását a feltámadt Jézussal. A Jézus sírjánál egyedül virrasztó Mária elsőként találkozik a feltámadt Krisztussal, aki nevén nevezi őt és fontos megbízatást ad számára: vigye hírét feltámadásának. A dombormű jelenete az örökélet reményét hirdeti, a kriptában nyugvók lelki békéjét és a feltámadásba vetett hit erejét jelképezi.

A Bayer–Krucsay család síremléke, márvány, 1908 körül (árkádsor, bal 17)

Szobrász: Zala György
Építész: Hikisch Rezső

Ez a márványszobor különleges helyet tölt be Zala György alkotásai sorában. A historizmus szellemében készített műveitől eltérően ezt a kompozíciót a 19-20. század fordulójának új törekvései szövik át. A sírszobor egy távolodó, vállai felett fejét visszafordító nőalakot ábrázol: kezeit felemelve imára kulcsolja, az ég felé fohászkodik, szemét lehunyja, arcát áthatja az elkerülhetetlen sorsban való belenyugvás. Lépő mozdulatot tesz, miközben mezítelen testét félig lecsúszó lepel borítja, amely akár az anyagi világ egyik szimbolikus darabjaként is felfogható. A gránit oszlopok jelképes kaput formálnak, ami által a kompozíció a földi létből a túlvilági létbe való átlépés pillanatát idézi fel. A márványszobrot még inkább kiemeli sötét háttere, a fehér és fekete kontrasztja egyben az élet és halál ellentétét is kifejezi.

A síremléket valószínűleg Bayer Arnold gyógyszerész 1907 februárjában elhunyt felesége számára rendelték meg, akit először a temetőt övező falsírboltok egyikébe temettek el, korábban elhunyt két kisgyermeke mellé. A 20. század elején felépülő árkádsoron a család által vásárolt kriptába 1907. augusztus végén temették át az asszonyt gyermekeivel együtt, a szobrot vélhetően az ezt követő évben állították fel.

A sír építészeti elemeit Hikisch Rezső tervezte, akinek nem ez az egyetlen közös alkotása Zala Györggyel. Ketten tervezték Beöthy Ákos síremlékét (1905) és Erzsébet királyné Döbrentei téren felállított szobrát.

Gelléri Szabó János síremléke, ruskicai márvány, 1911 (árkádsor, bal 19)

Szobrász: Bory Jenő

A jótékonyságairól ismert közéleti politikus síremléke is azon sírszobor-ábrázolások körébe tartozik, amelyek a halál helyett az életet idézik meg, az egykor élt személyre emlékeztetnek, mégpedig oly formában, hogy a megjelenített alak mellett gyakran jelennek meg az elhunytat jellemző, az életművét reprezentáló tárgyak, eszközök, jelképek.

Az elhunyt végrendeletében vagyonának nagy részét népnevelési, kulturális, tudományos és szociális célokra hagyta, jelentős összeget hagyott oktatási intézményekre (a debreceni és pápai főiskolára, budapesti, szatmári és máramarosszigeti református főgimnáziumokra) és árvaházakra. A szobrász ezért az elhunyt emlékjelének a Jótékonyság allegóriáját formázta meg egy mezítelen, lepelbe bújtatott ülő férfi alakján keresztül, aki védelmezőn von magához két kisgyermeket. Az alak gondosan kidolgozott teste, erőteljes alkata, izmossága erőt és eltökéltséget sugároz, míg karjának gyengédséggel teli mozdulatai lelki finomságról, nemes lélekről vallanak. Ezek a tulajdonságok azok, amelyek a sírban nyugvót is jellemezték, és nagyvonalú jótékonyságra késztették vagyonának felosztásakor. A fehér márványszobor hátteréül arany mozaikok szolgálnak, amelyet a dicsőséget szimbolizáló növény, stilizált babérkoszorú övez. A síremlék felirata Gelléri Szabó János életfilozófiájáról tanúskodik: „A jótékonyság életünk értéke, mit nem emészt a sir…”

Az alkotásnak két gipszváltozata ismert, egy nagy méretű és egy kisebb. Mindkettő látható a Bory-vár kiállításán. A művésznek ez a plasztikája a Műcsarnok 1913-14. évi kiállításán is szerepelt.

A Gundel család síremléke, márvány, 1910 (árkádsor, bal 26)

Szobrász: Gách István Lipót

A síremlékszobor a tragikusan elhunyt fiatal festőművész, Göröncsér-Gundel István emlékét hirdeti. A kereszt előtt ülő fiatal férfi akt lehunyt szemét az ég felé emeli, kezét mellkasára helyezi. Szokatlanul egyenes testtartása, felemelt feje magabiztosságot és elszántságot sugároz, míg az ég felé forduló lezárt szemhéjak az ismeretlen, földön túli világ felé fordulást, az élet végébe való belenyugvást fejez ki. Az ifjú művész halálának híre bejárta a korabeli sajtót, a család által megakadályozott házasság miatt mennyasszonyával együtt a halálba menekültek. A fiatalember először kedvesét, majd magát lőtte meg. Ő azonnal meghalt, míg menyasszonyát, Ilonát sikerült megmenteni, de a fiatal lány később saját maga vetett véget életének. Testét ugyanebbe a családi kriptába temették el.

Gách István Lipót a szobrot a Műcsarnok 1910. tavaszi tárlatán kiállította, mielőtt még síremlékként felállították. A szobrászati anyagot bemutató alkotások közül ezt a plasztikát tartották a legkiválóbbnak. A szobor kapcsán a művész anatómiai tudását, erőt sugárzó előadását emelte ki a kritika.

Gottermayer család síremléke, bronz 1929 (árkádsor, bal 50)

Szobrász: Mátrai Lajos, Ohmann Béla
Építész: Menyhért Miklós

Mátrai Lajos egykori tanítványával, Ohmann Bélával több alkalommal is dolgozott együtt, közös munkájuk többek között az egykori Hangyaszékház homlokzati domborművei, a Budapest Székesfőváros Elektromos Művek épületegyüttesének díszei, a Győző és Eszék utcai lakóépületek szobordíszítményei és emlékérmet is terveztek közösen.

Együttes munkájuk eredménye a magyar könyvkötészet megteremtőjének és egyik legnagyobb alakjának síremléke. A könyvkötészetéről híres Gottermayer Nándor díszkötésű művei mai is keresett darabok, a 19-20. század fordulójának legmívesebb magyar könyvborításai kerültek ki műhelyéből. A Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet saját rajzolói tervezték a mindennapi forgalomba kerülő nagy példányszámú könyvek borításait csakúgy, mint a reprezentatív célokat szolgáló díszes kiadványokét. A könyvkötő síremlékének szoborkompozíciója az elhunyt sikerekben gazdag hivatására utal: a könnyed lepelbe bújtatott fekvő női alak bal kezében az örök dicsőséget jelképező babérágat tartva két vaskos könyvre támaszkodik, míg jobb kezével egy könyvet mutat, amelynek díszes borítóján az elhunyt portréja látható.

 


Madonna, tomb of Károly Schmidlechner, marble, 1910 (arcade, left 16)

Sculptor: Jenő Bory 

The sculptor was inspired to make this tomb having seen the statue of Our Lady in the Lourdes rock cave, one of the most famous places of pilgrimage to the Virgin Mary. The work by Jenő Bory shows the figure of Mary, hands together, eyes closed, head bent in prayer, whereas the Lourdes work depicts Our Lady with eyes looking towards heaven, begging for atonement and forgiveness. The black background to the white marble statue in an arched niche standing on a pedestal creates a powerful contrast, thus highlighting the contours of the statue, but at the same time reminding the viewer of the cave shrine in France.   

Bory’s marble Madonna was displayed at the spring exhibition of Műcsarnok in 1911. Several copies of Our Virgin Lady are known to exist around the country. One can be found in the Muraszombat parish church, another in a niche next to the sanctuary of Székesfehérvár’s Jesus Heart Church. 

Jenő Bory (Székesfehérvár, 9 November 1879 – Székesfehérvár, 20 December 1959)

Jenő Bory was an architect, sculptor and painter. Sculpture was of greatest significance within his creative persona, but it is impossible to view his oeuvre from just a single aspect. He is known for creating more than 600 sculptures, more than 300 paintings and he designed two buildings. 
Jenő Bory was raised in a family of six siblings and he decided to follow the path of a sculptor as early as secondary school. Since the family faced financial difficulties, Bory’s continued education was resolved with a scholarship from his hometown. First, he acquired a diploma in architecture at the Hungarian Royal József Nádor Technical University and then he enrolled at the College of Fine Art where he attended sculpting masterclasses by Alajos Stróbl and drawing classes by Bertalan Székely. In his autobiography he wrote that “architecture and sculpting are one body and one soul”; in essence, this can be considered Bory’s artistic creed. 
His first work, Bandika depicting a child, was displayed at the exhibition of the Fine Arts Society in 1906. In the same year he undertook study tours in Germany and Italy, where he studied marble carving in the world-famous studio of Paolo Triscornia in Carrara. He considered it important to use and pass on in Hungary the skills he acquired there because earlier all Hungarian marble statues were carved abroad. 
Construction of the Jesus Heart Church in Székesfehérvár start in 1909 on the basis of the designs by Bory. A few years later he embarked on the construction of Bory Castle, named after the sculptor, where many of his works can be seen. He taught at the College of Fine Art and the Technical University, and he is associated with several public works to be found throughout Hungary. He also displayed his talent in the field of tombstone and mausoleum sculpting where he was able to exploit both his architectural and sculpting skills. His sacred representations in the period after the First World War are significant, including the statue of Prince St. Emeric erected on the grave of Illés Bitter in Fiumei Road Cemetery. 

 


Vissza a szoborpark listára
logo
Tudnivalók

A Fiumei úti sírkert mauzóleumai csak előzetes egyeztetéssel látogathatók, a Nemzeti Örökség Intézete munkatársa kíséretében.

 

A sírkertbe autóval történő behajtás az első órában ingyenes. A sírkertben a KRESZ vonatkozó szabályainak megtartása mellett szabadon lehet kerékpárral közlekedni.

 

A temető területén fotó vagy vágókép csak előzetes bejelentést követően készíthető. A temetőben filmet forgatni csak előzetes írásbeli engedély és a NÖRI-vel kötött egyedi szerződés alapján lehet.

Nyitvatartás
JANUÁR, FEBRUÁR

7:30 - 17:00

MÁRCIUS

7:00 - 17:30

ÁPRILIS

7:00 - 19:00

MÁJUS, JÚNIUS, JÚLIUS

7:00 - 20:00

AUGUSZTUS

7:00 - 19:00

SZEPTEMBER

7:00 - 18:00

OKTÓBER

7:00 - 17:00

NOVEMBER, DECEMBER

7:30 - 17:00

Kapcsolat

Cím: 1086 Budapest,

Fiumei út 16-18.

 

Tel.:

+36 1 896-3889

+36 1 896-3891

+36 1 896-3902

+36 70 400-8632

 

E-mail
nori@nori.gov.hu

 

Sajtókapcsolatok
sajto@nori.gov.hu

Írjon nekünk
Az év honlapja