26-4. parcella

Feltámadt Krisztus, Gerbeaud Emil síremléke, márvány, 1909 (26/4-1-1)

Szobrász: Horvay János

Horvay János szobrászművész egy vele készített interjúban tárta fel, hogy milyen mélyen foglakoztatja az elmúlás, az elmúlás okozta változások, szenvedések és fájdalmak tanulmányozása. A szenvedésnek és az élet küzdelmes voltának egyik leghatásosabb kifejezőerejét Krisztusban látja, ezért is tartja őt a művészet örök forrásának. A szenvedő vagy feltámadt Krisztus alakja a szobrász több kompozíciójának is központi témájává vált. Egyik ilyen Krisztus megfogalmazása látható Gerbeaud Emil síremlékén is.

Ez a Krisztus-szobor eredetileg egy nagyobb kompozíció főalakja volt, amelynek tervét a művész 1909-ben készítette és küldte el a genfi Reformáció Emlékművének nemzetközi Kálvin-szobor pályázatára. A tervezett emlékmű főalakja egysze¬rű, magas talapzaton a mennybe tekintő Jézus, a talpazat alján középen a gondolataiba mélyedő, szigorú arcú Kálvin. Az alapzat két oldalán: Luther és Zwingli, valamint a reformáció nyolc ki¬emelkedő hőse, köztük Bethlen Gábor. Az emlékmű hátoldalán, a talapzaton a négy evangélista. A ki¬zárólag művészekből álló zsűri Horvay János művét III. díjjal tüntette ki. A szoborcsoport főszereplőjének, Krisztusnak az alakja igen hamar népszerűvé vált, a Herendi Porcelángyár másolatot készített róla és különböző méretekben gyártotta. Márványból faragott változatát pedig a Gerbeaud család síremlékén állították fel 1925-ben. 

Horvay János (Pécs, 1874. május 27.  ̶  Budapest, Erzsébetváros, 1944. november 19.)

A Salzburg környékéről származó család a híres orgonagyáros, Angster József hívására telepedett le Pécsen, ahol a később szobrásszá váló művész is megszületett.

Mint oly sokan szobrászaink közül, az ifjú Horvay is fafaragónak indult, majd Mátrai Lajos György tanítványaként a budapesti Iparművészeti Iskola növendéke lett. Ezt követően hét évig állami ösztöndíjjal Bécsben tanult, majd hosszabb-rövidebb tanulmányutat tett Párizsba, Olaszországba, a két világháború között pedig az Egyesült Államokba. Szobrászműhelyét Budapesten rendezte be, a fővárosban élt haláláig. Kossuth Lajossal személyesen is megismerkedett, a politikus alakját sokszor megformálta. A korszak „Kossuth-szobrok specialistája” lett, mintegy húsz Kossuthot ábrázoló szobra áll az ország különböző közterein. Az elsőnek megformázott Kossuth szobrával, amely a híres toborzó beszédnek állít emléket, elnyerte Cegléd város pályázatát. E műve alapján készítette el a New Yorkban található Kossuth-szobrot is, amely mai napig az ott élő magyarság megemlékezéseinek fontos helyszíne. Az Országház előtti térre elképzelt, az 1848-as első felelős magyar kormány tagjait ábrázoló pályázatot is ő nyerte el, ám a hatalmas szoborcsoport leleplezésére végül csak 1927-ben került sor. A teret is ettől kezdve nevezik Kossuth térnek. A monumentális mű mindössze 24 évig állhatott a helyén. 1951-ben eltávolították, először feldarabolva a Kerepesi temetőbe (mai Fiumei úti sírkert) szállították, majd Dombóvárra. A Kossuth tér rekonstrukciója során visszaállított szoborcsoport hű mása az eredeti Horvay-alkotásnak.

Közismertek a művész Krisztust megformáló kompozíciói, valamint köztéren felállított emlékszobrai. Egyik ilyen a Városmajorban látható Beethoven-szobor, amely az 1929. évi Barcelonai Világkiállításon aranyérmet nyert, vagy a Múzeumkertben álló Herman Ottó emlékmű. A művész alkotása Pécs nevezetes Zsolnay-szobrának főalakja, Zsolnay Vilmos figurája, és a Széchenyi Gyógyfürdő Habokból született Vénusz díszkútja.

A szobrászművész a korszak legkeresettebb sírkőszobrásza is volt, a Fiumei úti sírkertben majdnem 50 alkotás köthető hozzá.

Christ Resurrected, tomb of Emil Gerbeaud, marble, 1909 (26/4-1-1)

Sculptor: János Horvay 

An interview with sculptor János Horvay reveals how deeply he was engaged with the study of death, the changes, suffering and pain caused by passing. In Christ, he saw one of the most powerful expressions of suffering and the essence of the struggle of life, which was why he considered him to be the eternal source of art. The figure of the suffering or risen Christ became a central motif in several of the sculptor’s compositions. One such expression of Christ can be seen on the tomb of Emil Gerbeaud.

Originally this Christ statue was to have been the central figure of a larger composition, the designs for which the artist completed in 1909 and submitted to the international Calvin statue competition of the Reformation Memorial in Geneva. The principal figure of the planned memorial was Jesus looking towards heaven and placed on a plain, high pedestal, with Calvin in the centre at the foot of the pedestal, deep in thought. To either side of the pedestal: Luther and Zwingli, along with eight heroes of the Reformation including Gábor Bethlen. The four evangelists were to be at the back of the memorial on the pedestal. The jury solely comprising artists awarded the design of János Horvay third prize. The main figure of the statue ensemble, the figure of Christ, soon became popular. Herend Porcelain Factory made a copy of it and manufactured versions in different sizes. A work carved in marble was installed on the Gerbeaud family tomb in 1925.  

János Horvay (Pécs, 27 May 1874  ̶  Erzsébetváros, Budapest, 19 November 1944)

The family originating from near Salzburg settled in Pécs at the suggestion of famous organ-maker Angster József. This is where the artist who became a famous sculptor was born.
Like many of our sculptors, the young Horvay also started as a wood carver, then he became a student of Lajos György Mátrai at the School of Applied Art in Budapest. Following this he studied on a state scholarship in Vienna for seven years, then took study tours to Paris and Italy, and the United States in the interwar period. He set up his sculpture studio in Budapest and lived in the capital until his death. He was a personal acquaintance of Lajos Kossuth and frequently modelled the figure of the politician. He became famed as the ‘specialist of Kossuth statues’ of the period, with approximately 20 statues of Kossuth in public spaces around the country. He won the tender launched by the town of Cegléd with his Kossuth statue in memory of the speech given by the famous recruiter. He used this as the basis for the Kossuth statue in New York, which remains to this day an important location for commemorations held by the local Hungarian population. He won the tender for the depiction of members of the first Hungarian government of 1848, intended for the square in front of the National Assembly, although the huge statue ensemble was only finally unveiled in 1927. Since then the square has been called Kossuth Square. The monumental work stood in its place for just 24 years. It was removed in 1951 and first sent, broken down into its constituent parts, to Kerepesi cemetery (today Fiumei Road Cemetery), and then to Dombóvár. The sculpture restored during reconstruction of Kossuth Square is a faithful copy of the original Horvay work. 
The artist’s Christ compositions are well known, as are his memorial statues erected in public places. One such is the Beethoven statue in Városmajor, which won a gold medal at the 1929 Barcelona World Exhibition, and the Ottó Herman memorial in Museum Garden. The artist also shaped the main figure of Pécs’s famous Zsolnay statue, the figure of Vilmos Zsolnay, and the ornamental fountain The Birth of Venus in Széchenyi Spa. 
The artist was the most sought-after sculptor of gravestones of his age. He made nearly 50 works to be found in Fiumei Road Cemetery.