Felavatták az első világháború magyar hőseinek emlékművét

2018.11.11.

Az első világháború magyar hőseinek a Nemzeti Örökség Intézete által emelt emlékművét avatták fel a nagy háború befejezésének 100. évfordulóján Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója felidézte, hogy az első ideiglenes hősi emlékművet már 1914 novemberében, a háború ötödik hónapjában felavatták a sírkertben, majd még a háború alatt a Rákoskeresztúri új köztemetőben egy állandónak szánt gúlát is állítottak, ám az emlékhelyeket később lerombolták. Most végre méltó kegyeleti helyen emlékezhetnek a hősi halált halt katonákra a felmenőik - mondta a főigazgató.

Mint azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta: Magyarország történelmében egyetlenegy háborúban sem hunyt el annyi katona, mint az első világháborúban. Az akkori Magyarország területéről 3,8 millió embert soroztak be, 661 ezren haltak hősi halált, 743 ezren sebesültek meg és 734 ezren estek hadifogságba - ismertette a politikus.

Kiemelte, hogy évszázados hiányt pótolnak az emlékhely megvalósításával, mert az első világháború katonahőseinek nem volt emlékműve a fővárosban. Ugyanis a kommunista időkben minden emlékhelyet megsemmisítettek Budapesten - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a nemzet hősként tekint mindazokra, akik a szülőföldjükért harcoltak és a legnagyobb áldozatot hozva életüket áldozták a hazáért. Az emlékhely hiánya annál is inkább fájdalmas volt, mert az első világháború hadi eseményei teljes egészében a trianoni határokon túl történtek, így a hozzátartozók azokat a helyeket sem kereshették fel, ahol a szeretteik elestek - mondta.

Egyben az emlékmű avatása az alaptörvényben megfogalmazott céloknak is megfelel, vagyis a náci, majd a kommunista megszállás alatt megszakadt magyar történelmi folytonosság helyreállításának - emlékeztetett. Úgy vélekedett: az első világháborúban birodalomépítő erők csaptak össze, és egy szabad magyar nemzet soha nem állt volna csatasorba. Ez azt is jelenti - folytatta -, hogy ha a békét keressük, a szabad nemzetek mellett kell kiállnunk, mert a tragédiához vezető útra mindig a birodalomépítő erők sodorják a világot. Ezért nekünk száz évvel később is az a feladatunk, hogy őrizzük a nemzetek szabadságát, mert a szabad nemzetek a béke zálogai - mondta Rétvári Bence.

Szabó István, a honvédelmi tárca államtitkára arról szólt, hogy a hősökre olyan katonákként kell emlékeznünk, akik szülőföldjük védelmében, hazájukért áldozták életüket. Annál is inkább, mert talán Magyarország volt az egyetlen a 30 hadviselő állam közül, amely nem emlékezett meg méltóan a hőseiről, és a kommunista évtizedekben még a rájuk vonatkozó dokumentumokat is eltüntették. A mai naptól viszont az emlékmű méltó helyen és módon hirdeti a dicsőségüket - mondta az államtitkár.

Az emlékmű - amelyet Zsigmond Attila tervezett - egy gúlát, illetve piramist formáz. A belsejében 177 alakulat neve és 154 csatahelyszín megnevezése olvasható, valamint az áldozatok emlékezetére egy örökmécses is helyet kapott benne.

Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet.

(MTI)